Ne Oltsál! Blog Logo

Ébresztő!

Mindannyian egy csipkerózsika-álmot alszunk.

Aztán egyszer csak felébredünk – és rájövünk, hogy minden másképpen van, mint ahogy gondoltuk.

Az ébredés sokkoló, de szükségszerű. Az utolsó órában vagyunk és az ébereknek össze kell fogniuk, hogy felébresszék az alvókat. Ha ezen az oldalon jársz, az minimum azt jelenti, ébredezel.

Sokan nem akarják, hogy felébredj. A Globális Elit mindent megtesz azért, hogy mély, öntudatlan álomban tartson. Milliónyi lakája hűen szolgálja ebben úgy, hogy még nem is tudnak róla.

A feladat kemény, az út nehéz. De te döntesz, hogy az álmot választod vagy a valóságot. Tarts velem és én megmutatom, milyen mély a nyúl ürege.

És ha elegen felébrednek, akkor ki is mászhatunk belőle.

Légy aktív!

Elég a bambulásból! Kommentálj, kritizálj, mondj ellent vagy adj további infót! Csak a bárányok hallgatnak. Válj ki a nyájból, hallasd a hangodat! Rövidesen együtt kell cselekednünk. Mutasd meg, hogy bátor vagy, hogy aktívan elősegíted a változást. Itt az idő!

Ha akarsz, írj nekem: ebredj (kukac) freemail.hu

Most éppen erre kattogung:

Csatlakozz a Facebook Csoporthoz!


Ne Oltsál! Blog a Facebook-on:
http://www.facebook.com/neoltsal
Kattints a csatlakozáshoz!

Csatlakozz az IWIW Klubhoz!

Kövess minket az iwiw-en is!
Csatlakozz a
Ne Oltsál! Klubhoz!
Kattints!

Ti írtátok:

Friss topikok

Birkagyalázás

2011.07.13. 22:31 | Ébredj Fel | 5 komment | Megosztás és tárolás |

Nos, írtunk már az elit jó néhány gonoszságáról, összeesküvéséről, gyilkosságáról, népirtásáról, melyet az emberiség ellen elkövetett; most itt az ideje, hogy írjunk az emberiség, illetve annak jelentős részének bűneiről. Igen, lehetséges, hogy e cikk rólad is szól, Kedves Olvasó (nézz csak magadba elolvasása után), de leginkább a kedves (?) nem-olvasókról szól, azokról, akik miatt itt tart ez a világ.

Ők a birkák. (Az angol nyelv kreált rá egy fantáziadús szót, a sheeple-t, amely a sheep és a people kombinációjából eredeztethető.)

Persze e cikk is valójában rólam szól, az én igazságkeresésemről, és amit találtam, az sem nem lélekemelő, sem nem biztató, de legalább igaz. Sokan abban a tévedésben élnek, hogy az igazság valami szép és jó dolog, ami óriási tévedés. Az igazság sem nem szép, sem nem jó, és ugyanakkor nem is rossz és nem is randa – egyszerűen csak van és egyszerűen csak igaz. Bármiféle osztályozás az ego műve: ily módon az igazság milyensége annak nézőjétől függ. Ha az igazság kellemetlen, sokan megtagadják azt, vagy elássák mélyre tudatuk valamely szegletébe, amely lényegesen kellemesebb megoldás, mint szembenézni vele. Hogy miért? A válasz egyszerű: az igazság egy félelmetes dolog, mert annak kiderülése cselekvést kell, hogy eredményezzen: e cselekvés pedig vagy kifelé irányul, ami konfliktushoz vezethet, vagy pedig befelé, amely saját hitrendszerünk, gondolataink és ezáltal viselkedésünk megváltoztatását rója reánk. Ha e cselekvés kényszere túl nagy energiát igényel, akkor egyszerűbb az igazságot megtagadni vagy figyelmen kívül hagyni – így megspórolható a cselekvés.

Magyarán, az emberiség nagyrészéről kijelenthető, hogy lusta. Leírom még1x, mert ez egy kulcsfontosságú megállapítás:

az emberiség nagy része LUSTA!

Ez már önmagában is elég rossz hír, de sajnos van folytatás is. Mert mi is a lustaság definíciója? Józan paraszti ésszel fogalmazva: amikor valaki csak annyit tesz, amennyit feltétlenül muszáj. (Vannak, akik még ennyit sem, ők rövidesen még szóba kerülnek.) Kicsit spirituálisabb beállítású olvasóink persze rögtön felismerik, hogy e lustaság hátterében egyik alapvető érzelmünk, a félelem áll – és mint tudjuk, a félelem nagy úr. A legjobb cselekvésblokkoló.

Blogok tízezrei, videók ezrei ismertetik jó hatásfokkal a háttérhatalom működését. Mindössze egy kis időt és energiát kéne szánni rá, hogy az emberek megismerjék az igazságot. (Tényleg, tudtátok, hogy a siker = energia * idő? Na, a lusta ember mindkettőt sajnálja!) De nem, egyszerűbb bambulni a focit a Tv-ben vagy valami más idiótaságot csinálni, mely ugyan a személyes fejlődést nem szolgálja, de legalább energiát sem igényel. És rendkívűl egyszerű négyévente pár X behúzásával átengedni a döntést bizonyos hatóságoknak, melyekről időtlen idők óta tudvalevő, hogy impotensek, vagyis képtelenek a problémák megoldására (hiszen nem is erre találták ki őket). S aztán lehet panaszkodni, hogy milyen rosszul is élünk.

A további bizonyításhoz idéznék egy régi közmondást:

„Az okos ember más hibájából tanul;
A buta ember a sajátjából;
Az ostoba még a sajátjából sem.”

Vizsgáljuk meg e mondást spirituális szempontból. Mint tudjuk, az élet értelme a tapasztalás, s az ezen keresztül begyűjtött információk (tanulás) általi fejlődés. Az „okos” jelzőt (ebben a konstellációban) helyettesíthetjük a „tudatos” szóval. Mert mit is csinál a tudatos ember? Figyel. Figyel, és ha megjelenik egy probléma az életében, akkor azt észreveszi és változtat. Nem fél a változástól és nem is lusta rászánni a szükséges időt és energiát, hogy a probléma megoldódjon.

A „buta ember” csoportjába a nem tudatos ember sorolható be. Ő nem veszi észre az életében megjelenő problémát, vagy ha észre is veszi, nem szánja rá a szükséges időt és energiát a megoldásra: ugyanis lusta. Így a probléma válsággá mélyül, mely válság idővel annyi szenvedést okoz, hogy annak megélője kénytelen változtatni, így végül elvégzi a házi feladatát és megoldja a problémát.

Sajátos társadalmi felosztásunk harmadik része, az „ostoba ember” hasonszőrű a buta emberrel. Sajnos annyiban rosszabb, hogy még az egyre mélyülő válsága közepette sem hajlandó megszerezni a megoldáshoz szükséges információt és megtenni a szükséges lépéseket, hanem neveltetése, meglévő rutinja és beidegződése alapján hozza meg a döntéseit, melyek – a hiányzó tudás okán – általában hibásak, vagyis nem megoldják a válságot, hanem szinten tartják, vagy tovább mélyítik. Ezen út egyre több frusztrációhoz és önbizalomhiányhoz vezet, melynek a vége egyre több betegség és a szükségtelenül korai halál…

Szép kilátások... nézzük hát, mennyire súlyos a helyzet. Az tisztán látszik, hogy az igazságot kereső, tudatos emberből nincs túl sok, a társadalom nagyobbik részét a buta és az ostoba emberek alkotják. Persze a választóvonalak egymásba mosódnak, és lehet, hogy valaki bizonyos területen tudatos, míg egy másikban birka. Íme néhány tesztkérdés, mely alapján eldöntheted, hogy te melyik kategóriába tartozol:

  • Vitted-e már rákos hozzátartozódat kemoterápiára vagy sugárkezelésre? (...rövid Google kereséssel kideríthető, hogy e „gyógymódok” többször okoznak halált, mint maga a rák);
  • Beoltatod-e magad influenza és más betegségek ellen? (...bőséges info van az oltások káros hatásairól pl. ezen a blogon is);
  • Ha élelmiszert vásárolsz, a legolcsóbb terméket veszed? (...tudvalevő, hogy az olcsó élelmiszerek tele vannak ártalmas tartósító, ízfokozó és egyéb anyagokkal);
  • Kidobod-e a csikket a kocsiablakon? (vagy inkább tiszteled és óvod környezetedet?);
  • Állami iskolába járatod-e a gyermekedet? (...ahol eredményesen kiölik belőle a kreativitást és teletömik hazugságokkal?);
  • Több bankszámlád és/vagy hitelkártyád van? (...ahelyett, hogy valamilyen alternatív közösségi pénzt használnál?);
  • Bírósági ügyeid vannak? (…vagyis átadod a hatalmat egy külső hatóságnak, ahelyett, hogy megoldanád te magad?);
  • Betartod-e a törvényeket, a szabályokat? (…még akkor is, ha azok értelmetlenek, igazságtalanok, esetleg károsak?);
  • Tv-ből, rádióból, újságokból tájékozódsz a világ dolgairól? (…mert a tömegmédiából nem fogod megtudni az igazságot...);
  • Lelkesen nézed-e a sorozatokat, a szétreklámozott mozifilmeket? (...ezek mind a prediktív programmozás, magyarul az idomítás eszközei...);
  • stb. stb. stb.

Ez a Birkasági Jelzőszám. Minél több kérdésre válaszolsz igennel, annál inkább tartozol a buta vagy az ostoba ember kategóriájába.

(Ha esetleg valaki felháborodna azon, hogy hogy merem lebutázni vagy leostobázni őt, az nyugodtan üljön vissza a meccs elé. Jelen esetben e két szót nem pejoratív jelzőként használom, hanem egyszerű csoportnevekként. Nem elítélni akarok senkit, hanem inkább felrázni. Ha valaki megsértődik azon, hogy belekerült valamelyik kategóriába, nos, a sértődésével igazolja leginkább, hogy oda tartozik…)

Szóval... mit is mondhatnék... a helyzet rossz. De – mint szokták mondani – innen szép nyerni! Még néhány következtetés:

1. Evolúció

Érdekes megfigyelni, hogy mindhárom esetben megvalósul az evolúció, vagyis a fejlődés. Az okos ember magától megoldja a problémáit; a buta válságba kerül, de annak hatására jut el a megoldásig; az ostoba pedig elpusztul, s így helyet ad az arra érdemesnek. Természetesen ez a faj szintjén is működik, vagyis ha az ember képtelen megoldani a problémáit, akkor pusztulásra ítéli saját magát. Nem az első faj lesz, amelyik eltűnik a Földről, és az anyatermészetnek meg sem kottyan pár tízezer év, míg kiókumlálja a következő változatot.

2. A globális elit a szükséges jó

Fentiek fényében nem kétséges, hogy a globális elitet, a háttérhatalmat, Orbán Viktort vagy nevezd ahogy akarod, a birkák hozzák létre a fejlődésük érdekében. A birka ugyanis képtelen az önálló fejlődésre. Lustasága miatt átengedi a hatalmat másoknak, akik ezzel visszaélnek, így válságot generálnak, mely a birkát fejlődésre kényszeríti. Tehát mindenféle aljas tett az emberiség és az értelem fejlődését szolgálja. Ha majd nem lesznek birkák, nem lesz globális elit sem.

3. Rúgd a birkát, ne szeretgesd

(A most következők kizárólag tudatos létezőknek szólnak, kérek mindenkit, hogy ha nem biztos a dolgában, ne alkalmazza!)

Ha birkával találkozol, aki éppen a válsága kiteljesedése felé tart, ne próbálj meg segíteni neki, mert felesleges: úgysem fog rád hallgatni. Hiába látod te, hogy mi a probléma és mi lenne a megoldás, ha még a válsága nem elég mély, nem fogod tudni ráébreszteni, hogy változtasson. Ehhez még túl lusta. Pont ellenkezőleg, ha teheted, inkább taszíts rajta egyet, hogy hamarább elérkezzen a mélypontra. Akkor végre cselekedni fog! Vagyis:

  • ne adj neki kölcsön;
  • ne tégy neki szívességet, mely a válságot elodázza;
  • ne adj neki állást;
  • ha nálad dolgozik, és a válsága veszélyezteti az érdekeidet, rúgd ki;
  • stb.

Miből veheted észre, hogy még nem érkezett el a mélypontra? A válasz egyszerű: ha nem kérdez. Ekkor ugyanis még a lustaság az uralkodó, a birka még nem indult el a megoldás felé vezető úton. Ha kétségbeesetten nézve rád kérdezi meg: „Szerinted mit csináljak?” – akkor, és csakis akkor segíts. De tudd, hogy nincs garancia: ha az ostoba kategóriába tartozik, akkor nem fogja megfogadni a tanácsodat. Ne aggódj emiatt: te megtetted, amit megtehettél.

4. Nem muszáj birkának lenni

Ha fentiek olvasása alatt a birkaság jeleit észlelted volna magadon, ne ess kétségbe. Még én is igennel kellett hogy válaszoljak pár kérdésre (pl. a helyi pénz viszonylatában, bár tény, hogy most költöztünk Olaszországba, és még fogalmam sincs, hogy létezik-e ilyesmi a környéken.) A lényeg, hogy légy tudatos a helyzetre és változtass! S ha sokan változtatnak, az megmentheti a világot.

Mert az nagyon valószínű, hogy jelenleg az ostoba emberek csoportja a legnagyobb. S félő, hogy az ő törvényszerű pusztulásuk magával rántja a másik két csoportot is...

biztonságos lájkolás

Címkék: társadalomkritika

A bejegyzés trackback címe:

https://neoltsal.blog.hu/api/trackback/id/tr93064086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

petidevil 2011.07.14. 21:26:07

Szia! Mélyen egyetértek azzal, amit leírtál, de két dologra szeretnék reagálni.
"egyszerűbb bambulni a focit a Tv-ben"
"Lelkesen nézed a szétreklámozott mozifilmeket?"
Pont jó, hogy megemlítetted a spiritualitást a bejegyzésedben. Napjaink emberének lelki bajai onnan erednek, hogy a többség nem meri megélni az érzéseit. Valóban lehet úgy focit nézni egész nap, sörrel a kézben üveges tekintettel, ahogyan te érted, de én úgy várom azt a heti 90 percet, amikor a kedvenc csapatom játszik. Olyan leírhatatlan eufórikus érzést pedig, amit egy utolsó perces győztes gól ad nehéz más tevékenységgel elérni.
A filmekkel ugyanez a helyzet. Persze egyet értünk, hogy ostoba lövöldözős akciófilmek csak a drága időnket rabolják, Bruce Willis ide, Schwarzenegger oda. De olykor úgy érzem egy jó kis drámáért, egy film végi katarzisért, az elejtett könnyekért érdemes élni. (Ezúton is ajánlanám neked a V for Vendetta című brit filmet, amely sok tekintetben átfedésben van a Zeitgeist-filmekkel.)
Üdv, egy hűséges olvasód
R Péter

Ébredj Fel · http://neoltsal.blog.hu 2011.07.15. 01:03:37

@petidevil: Semmi baj nincs azzal, ha nézed a kedvenc csapatodat. Nehogy abbahagyd! A postban természetesen arra a típusra gondoltam, aki egy bajnokság minden meccsét végignézi, sőt, utána a haverokkal is ez a téma. Sőt, igazából alig van más téma...
Tudni kell dönteni, hogy mi az igazán fontos. Én „belemerülésnek” hívom a jelenséget, amikor a munka vagy egy hobbi eluralkodik az ember életén. De ugyanez érvényes a szerelemre, esetleg a családra. Hogy gond-e az, ha valaki szerelmes, és minden idejét a partnerével tölti? Vagy ha pl. a modellezésnek szenteli? Szerintem igen, mert ez azt jelenti, hogy elutasítja az élet többi oldalát, ugyanakkor átengedi a döntést élete többi részéről másoknak. Egyfajta önzés, mely arról szól, hogy ő csak azzal a résszel szeretne foglalkozni, ami számára a legtöbb örömet okozza.
Tudni kell dönteni, mi az igazán fontos. A birkák leszarják a dolgokat, csakis magukkal foglalkoznak. Amíg biztonságban érzik magukat, az se érdekli őket, ha a szomszédja éhenhal vagy munkatáborba hurcolják. És ez baj. Mert szorul a gyeplő. A világ vagyonának felosztása befejeződött - most már csak elvenni lehet másoktól. És ezért van szükség összefogásra. Kicsit le kell tenni a hobbikat, abbahagyni a napi több órás Tv-nézést, a sportokat, a családot akár... mindent. A jövőnk függ ettől, nem megérné kicsit megállni, körbenézni és megvizsgálni: miért is állunk ilyen rosszul?
A filmekről... imádom őket. Mármint a mélyeket. Fantasztikus érzés, amikor egy jól megrendezett alkotás mélyen megcsavarja a lelkedet és katarzist élsz át. Van mondanivalója, ráébreszt összefüggésekre, helyzetekre... Szeretem én is. De ezek a filmek a legritkábban a szétreklámozott hollywoodi alkotások. Ha nem nagyon rosszak, néha megnézek én is ilyeneket, és figyelem, hogy hogyan próbálnak programmozni. Elég könnyű észrevenni az érzelmi mintákat, amivel próbálnak hatni ránk. És mivel tudatos vagyok, ezek a minták nem működnek. Leperegnek rólam, sőt, hányingerem támad tőlük.
A V mint Vendettá-ról hallottam már én is, de még nem láttam sajnos. Most hogy Te is akánlottad, rövidesen meg fogom nézni...
Köszönöm a kommentet és kérdezz nyugodtan, ha kérdésed van!
Szeretettel: Skyler

Dexter007 2011.07.17. 00:24:37

én szerintem az teljesen rendben van, ha vki azzal foglalkozik, ami a legnagyobb örömet okozza neki, lett légyen az sport, film, család, egy kreatív hobbi. attól még lehet tudatos, élheti nyitott szemmel az életét...

Vagabondahu 2011.08.31. 20:49:58

Vannak Olaszorszagban hasonlo erdeklödesü ismerösök, akik tudhatnak az ottani fabatka-helyzetröl. Ha erdekel, szolj! Jo az oldal, egy ismerösöm altal ismertem meg a f.... na ott, amiröl irtal :)