Ne Oltsál! Blog Logo

Ébresztő!

Mindannyian egy csipkerózsika-álmot alszunk.

Aztán egyszer csak felébredünk – és rájövünk, hogy minden másképpen van, mint ahogy gondoltuk.

Az ébredés sokkoló, de szükségszerű. Az utolsó órában vagyunk és az ébereknek össze kell fogniuk, hogy felébresszék az alvókat. Ha ezen az oldalon jársz, az minimum azt jelenti, ébredezel.

Sokan nem akarják, hogy felébredj. A Globális Elit mindent megtesz azért, hogy mély, öntudatlan álomban tartson. Milliónyi lakája hűen szolgálja ebben úgy, hogy még nem is tudnak róla.

A feladat kemény, az út nehéz. De te döntesz, hogy az álmot választod vagy a valóságot. Tarts velem és én megmutatom, milyen mély a nyúl ürege.

És ha elegen felébrednek, akkor ki is mászhatunk belőle.

Légy aktív!

Elég a bambulásból! Kommentálj, kritizálj, mondj ellent vagy adj további infót! Csak a bárányok hallgatnak. Válj ki a nyájból, hallasd a hangodat! Rövidesen együtt kell cselekednünk. Mutasd meg, hogy bátor vagy, hogy aktívan elősegíted a változást. Itt az idő!

Ha akarsz, írj nekem: ebredj (kukac) freemail.hu

Most éppen erre kattogung:

Csatlakozz a Facebook Csoporthoz!


Ne Oltsál! Blog a Facebook-on:
http://www.facebook.com/neoltsal
Kattints a csatlakozáshoz!

Csatlakozz az IWIW Klubhoz!

Kövess minket az iwiw-en is!
Csatlakozz a
Ne Oltsál! Klubhoz!
Kattints!

Ti írtátok:

Friss topikok

Ki lesz április bolondja? – II. rész

2010.05.21. 06:11 | Ébredj Fel | Szólj hozzá! | Megosztás és tárolás |

(Az első rész itt olvasható.)

A választásoknak vége, mindenki ismeri az eredményt. A kérdés viszont továbbra is fennál: lesz-e pozitív változás? Kievickélhetünk-e az új kormány segedelmével a lassan állandóvá váló válságból?

Az előző – akár szubjektívnek is tekinthető – post után hívjunk segítségül pár egyszerű számot. Nézzük meg Magyarország államadósságának a nemzeti össztermékhez (GDP) viszonyított százalékos arányát az utóbbi tíz évben (forrás: MNB):

A magyar államadósság a GDP-hez viszonyítva 2000-2010 között. Forrás: MNB

Mint látható, az államadósság az új évezred első éveit leszámítva folyamatosan nő, jelenleg a GDP 79,6%-a, vagy másképpen mondva fejenként kb. 2 millió forint.

Mi a baj az államadóssággal? Nos, csak annyi, hogy nekünk kell visszafizetni. Nekünk alatt nagy vonalakban az ország vállalkozásait és állampolgárait kell érteni. A visszafizetés két részből áll: törlesztésből és kamatokból. Ezeket az állam adók formájában hajtja be. Nem kell túl sok logika hozzá, hogy belássuk: ha az adósság nő, akkor az adók is nőnek. Kivétel ezalól, ha a gazdaság rohamtempóban bővül – ekkor az extra adóbevételből finanszírozható a törlesztés az adók emelése nélkül is. Sajnos a magyar gazdaság alapvetően exportfüggő és mivel jelenleg az egész világban elég nagy gondok vannak van, ezért ez utóbbi verzió nem túl valószínű…

Apropó, világ: hogy is állnak mások e kérdéssel? Konkrétan az államadóssággal? Hmm… hát elég rosszul. A BIS (Bank of International Settlement, a jegybankok jegybankja Svájcban) legutóbbi jelentése szerint (a piros csíkot kell nézni):

Az ipari országok államadósságai

Milyen szépen kanyarodik felfelé az utolsó 3 év görbéje – hogy örülnének ennek a hokiütő-grafikonnak az IPC-nél a globális felmelegedést propagáló hazug tudósok :) Nézzük meg országonként 2007-2011 között:

Ausztria: 62% –> 82%
Németország: 65% – 85%
Franciaország: 70% –> 99%
Anglia (UK): 47% –> 94% (!!!)
Egyesült Államok: 62% –> 100% (!!!)
Japán: 167% –> 204% (!!!)

Az EU az ún. Maastrichti Kritériumokban lefektette az irányszámokat az államadósságra, a költségvetési hiányra és az államháztartási hiányra vonatkozóan. Ezek konkrétan: 

1. Költségvetési fegyelem: az államháztartás hiánya max. 3%-os lehet a GDP-hez képest.

2. Alacsony államadósság: az államadósság szintje max. 60%-os lehet a GDP-hez képest.

3. Árstabilitás: az infláció max. 1,5%-kal lehet magasabb az Európai Unió három legalacsonyabb inflációjú ország átlagánál.

4. Kamatkonvergencia: a hosszútávú kamatszint max. 2%-kal lehet magasabb az előző három ország kamatátlagánál.

5. Árfolyam-stabilitás: a nemzeti valuta nem léphet ki az ERM-II árfolyamrendszerben meghatározott sávból.

Elmondható, hogy a maastrichti kritériumokat jelenleg egyetlen egy EU tagállam sem teljesíti. EGY SEM!!!

Minden kormány ennyit lop??? ...vagy esetleg valami baj van a rendszerrel???

Mondjuk nem lehet csodálkozni, hogy nő világszerte az eladósodottság, itt volt (van) ez a cudér világgazdasági válság, meg kellett menteni a bankokat melyek majdnem összeomlottak és akkor aztán lett volna nemulass. Az USA-ban 700 milliárd dollár segélyt kaptak a bankok (később ezt még megfejelték további 250 milliárddal); Európában 1.837 milliárd euro volt a mentőcsomagban. Hazánkban 600 milliárd forinttal stabilizálta az állam a bankokat, melyre az IMF-EU-Világbank biztosította a fedezetet.

Tehát egyszerűen összefoglalva: az országok világszerte kisegítették a bajból a bankokat, horribilis összegű segélyeket folyósítva nekik, extrém mértékben megnövelve ezáltal az államadósságukat, mellyel tartoznak... Kinek is? A bankoknak... Ezt az államadósságot az állampolgárok és az ország gazdasági szervezetei fogják kifizetni (valószínűleg jelentősen megemelt) adók formájában.

Érthető? Egyszerű, mint a pofon. Bár annak elég erős.

Ha valaki azt gondolná, hogy ez nem más, mint a világ közép- és alsó osztályainak kizsigerelése, az országok és lakoságuk teljes kifosztása, szabadrablás, melyhez a kormányok lelkiismeret-furdalás nélkül segédkeznek… nos, úgy tűnik, az – a média erőteljes népbutító hadjárata ellenére – még mindig gondolkodik a fejével.

A magyar bankmentő csomagot az országgyűlés 377 szavazattal és minössze egy tartózkodással szinte egyhangúan szavazta meg 2008. december 15.-én. MSZP, FIDESZ, MDF, SZDSZ egyaránt.

Tudjátok már, kik is április bolondjai?

biztonságos lájkolás

Címkék: hazugság bank világválság bankmentő csomag

A bejegyzés trackback címe:

https://neoltsal.blog.hu/api/trackback/id/tr782019751

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása