Előző rész...

Az emberiség jelentős része hitte és hiszi, hogy létét egy vagy több Istennek köszönheti  – erről tanúskodnak a különböző vallások teremtéstörténetei. Hogy ez így volt-e, azt nem tudhatjuk; az viszont bizonyos, hogy milliók haltak meg annak következtében, hogy az emberek különböző istenekben hittek és úgy gondolták, hogy egyedül az ő hitük az egyetlen és igaz hit és a más vallásúaknak veszniük kell. S bár ez az idea is temérdek szenvedést okozott, a XIX. század közepétől talán egy még veszélyesebb eszme kezdett el emelkedni: a materializmus vallása. E hit szerint – mert bizonyítást természetesen sosem nyert – Isten vagy teremtő nem létezik s az emberi élet a puszta véletlen műve, az anyag játéka, mely halálunkkor végérvényesen megszűnik. 

A nagy kérdés, hogy a tyúk vagy a tojás volt-e előbb, avagy az anyag vagy a szellem, a véletlen vagy Isten: ezennel empirikus módon kerül megválaszolásra. Íme:

28.

Valójában egy eszmének nem kell bonyolultnak lennie ahhoz, hogy értékes legyen, hogy megszülessen és létezzen;

29.

Egy eszmének pusztán a létezése elegendő ahhoz, hogy valós legyen. Hogy az adott eszme igaz vagy hamis, az más eszmékhez való viszonyától függ;

Vegyünk egy példát erre a pontra! Nem is olyan régen az emberek azt gondolták, hogy a Föld lapos. Ez egy eszme, egy elképzelés, melyről később bebizonyosodott, hogy hamis. Ennek ellenére az eszme létezett, csupán attól, hogy valaki(k) kigondolták ezt az elméletet. Tehát az eszme létezése nem függ annak valóságtartalmától, elegendő elgondolni azt.

Felhívnám még a figyelmet arra, hogy az eszme immateriális jellegű, vagyis anyagon kívül létezik!

30.

Az egyik legegyszerűbb és legerőteljesebb elgondolás az, hogy az eszme jelentése egyenlő az „Egyedi Kollektív Tudatossággal” (Unique Collective Awareness, UCA) és viszont;

31.

Az „Egyedi Kollektív Tudatosság” alatt egy olyan eszmét értünk, amely egyszerre egyedi és része az „eszmék” vagy a „tudat” széleskörű univerzumának is, amelyben létezünk;

Mi is tehát az „Egyedi Kollektív Tudatosság”? Egy eszme, egy elgondolás, melyet éppen olvasol. Ez a neve. Ugyanakkor egy halmaz is, mely magába foglalja az összes eszmét is. Kicsit később világosabb lesz, csak figyelj :) 

32.

Ennélfogva egy eszme megnevezése elegendő bizonyíték annak valamilyen formában való létezésére. Az eszme teljessége és széleskörűsége annak más minőségekhez való viszonyától függ;

33.

Még egy eszme érvényességének az elutasításához is szükséges annak megnevezése és ennélfogva annak létezése. Ebből következik, hogy csak azokról az eszmékről állítható, hogy nem léteznek, amelyeket sem nevükön nevezni, sem definiálni nem lehet;

Tehát, egy eszme létezéséhez szükség van vagy magára az eszmére, vagy pedig az arra való hivatkozásra, vagyis a nevére.

34.

Például, valakinek a hite vagy hitetlensége az „Isteni Teremtő” létezésében lényegtelen annak a ténynek a tekintetében, hogy az „Isteni Teremtő” eszméje létezik; 

35.

A Létezés lényegében egy megfigyelőből és egy észlelt (megfigyelt) s e megfigyelés okán megneveződött objektumból (tárgyból) áll. A megfigyelő és a megfigyelt nélkül a létezés nem lehetséges;

Vagyis a létezéshez szükséges legalább egy olyan megfigyelő, mely ön-tudatos, vagyis tudatában van saját létezésének és tudatos a környezetére. Maga az észlelés folyamata az objektum (megfigyelt) észleléséből majd megnevezéséből áll (bár ez utóbbi nem szükségszerű). Vegyétek észre a hasonlóságot a 33. ponttal. 

36.

Az Univerzum létezése függ mind a szabálytól, mind az anyagtól. Anyag szabály nélkül nem létezhet az Univerzális Valóságban. Ennélfogva, szabály sem létezhet az anyag nélkül a Valóságban;

Minden anyag létezése szabályokat követ. Az elektron bizonyos szabályok szerint kering az atommag körül. A víz bizonyos szabályok (nevezhetjük persze törvényeknek is) szerint fagy meg és válik gőzzé. Semmilyen anyag nem mutat véletlenszerű viselkedést az univerzumunkban, maximum még nem ismerjük a szabályait, vagy épp a számunkra véletlenszerű viselkedése a szabály (lásd pl. a gázok).

37.

Szabály anyag nélkül csak mint eszme létezhet. Ezért azt mondhatjuk, hogy a Szabály(ok) egyenértékűek a Forma nélküli „Egyedi Kollektív Tudatossággal”;

Mert mi is a szabály önmagában? Egy eszme, egy elgondolás, egy elv, egy anyagtalan dolog. Ha a szabály formát kap, akkor válik materiálissá.

38.

Az Anyag megfeleltethető a forma eszméjének a kiterjedésben (dimenzióban). Ezért azt mondhatjuk, hogy az Anyag egyenértékű a Formán belüli „Egyedi Kollektív Tudatossággal” (UCA);

A forma eszméje… mit is jelent ez? Nevezhetjük mondjuk egy tervnek, mely definiálja az adott formát. Például a kocka „eszméje” egy olyan test, melynek minden éle egyenlő (bocsássatok meg, ha pongyolán fogalmaztam…). A szakrális geometria pont az univerzum térbeli formáit leíró szabályokról vagy eszmékről szól.

Itt már kicsit látszik a válasz a bevezetőben feltett kérdésre: mert létrejöhet-e forma szabály nélkül? 

39.

Az egyetlen példa az Univerzumban, mikor kiterjedés (dimenzió) jön létre (teremtődik): az Álom;

Borzasztó mély ez a megállapítás. Gondoljátok végig, bármilyen tevékenységet is végzünk, nem hozunk létre formát (anyagot), csupán a meglévő forma (anyag) minőségét változtatjuk meg. Nem jön létre sem további tér, sem további idő. Bezzeg álmunkban… melyek színesek, szagosak, „szélesvásznúak”, mikor rosszat álmodunk, még túlságosan is. Tudvalevő az is, hogy álmunkban másképp folyik az idő is. Vagyis elmondhatjuk, hogy álmunkban tér és idő keletkezik!

Természetesen az álmodáshoz nem kell aludnunk, lehet ébren is álmodni, ezt hívjuk daydream-nek, képzelődésnek, vizualizációnak, imaginációnak. S hogy miért nem marad meg az így létrehozott univerzum? Egyszerűen mert képtelenek vagyunk kellő ideig és kellő mélységben fenntartani a koncentrációt, így ez rövid idő múlva összeomlik.

40.

Az egyetlen példa egy olyan rendszerre, ahol a Szabály(ok) elméletben léteznek, majd a Szabály(ok) és az Anyag a valóságban is léteznek: az Álom;

41.

Ebből következően, a létezés megfeleltethető az „Egyedi Kollektív Tudatosság” (UCA) Álmának a Formában (Anyagban) bizonyos Szabályokkal összhangban ("DIA"). Ennélfogva nevezhetjük az Univerzumot "UCADIA"-nak;

!!!!!!!!!!!!!!!!!

42.

Ebből következően, az „Isteni Teremtő” megfeleltethető az „Egyedi Kollektív Tudatosság” és az UCADIA eszméjének. Ahogy az imént bizonyítottuk, a Létezés maga függ az „Isteni Teremtő” létezésétől;

Vagyis az „Isteni Teremtő” az UCADIA, vagyis az eszmék összessége, melyet szokás Szellemnek is hívni. Persze nem azonos a szakállas öreggel a felhőkön, és bizony nem azonos egyetlen bosszúálló istenképpel sem... 

43.

Fentiek okán cáfolunk minden olyan egyházi állítást, amelyek szerint az Isteni létezése függ a hittől és a hittől függ egyedül. Elutasítjuk a tudomány hamis és nyakatekert érveit, amely tiltakozik az Isteni létezése ellen, támogatva ezáltal a vallási mecénások igényeit;

Hány hamis ideológiát, mennyi hamis hitet követett is az emberiség, a különböző egyházak jóvoltából... 

44.

Ehelyett az „Egyedi Kollektív Tudatosság” bölcsességére támaszkodunk és arra a bizonyítékra, hogy minden élő dolog bizonyíték az Isteni létezésére, hogy minden férfi, nő és gyermek a bizonyíték az Isteni létezésére, és többé semmilyen hamis hit vagy félelem nem fogja meghatározni kollektív sorsunkat;

Csodaszép megfogalmazás!

45.

Így, mikor az Isteni Teremtőről beszélünk, ezalatt minden tárgy, anyag, szabály, élet, elme, világegyetem és szellem jelentésének és definíciójának teljes gyűjteményét, más néven az Abszolútot, a Mindenséget, a Vanságot, a „Egyedi Kollektív Tudatosságot”, az UCADIA-t és más történelmi elnevezéseket értjük, melyek a végtelen lehetőségek összességét definiálják;

Folytatás: 2012. március 1-jén csütörtökön!