Ne Oltsál! Blog Logo

Ébresztő!

Mindannyian egy csipkerózsika-álmot alszunk.

Aztán egyszer csak felébredünk – és rájövünk, hogy minden másképpen van, mint ahogy gondoltuk.

Az ébredés sokkoló, de szükségszerű. Az utolsó órában vagyunk és az ébereknek össze kell fogniuk, hogy felébresszék az alvókat. Ha ezen az oldalon jársz, az minimum azt jelenti, ébredezel.

Sokan nem akarják, hogy felébredj. A Globális Elit mindent megtesz azért, hogy mély, öntudatlan álomban tartson. Milliónyi lakája hűen szolgálja ebben úgy, hogy még nem is tudnak róla.

A feladat kemény, az út nehéz. De te döntesz, hogy az álmot választod vagy a valóságot. Tarts velem és én megmutatom, milyen mély a nyúl ürege.

És ha elegen felébrednek, akkor ki is mászhatunk belőle.

Légy aktív!

Elég a bambulásból! Kommentálj, kritizálj, mondj ellent vagy adj további infót! Csak a bárányok hallgatnak. Válj ki a nyájból, hallasd a hangodat! Rövidesen együtt kell cselekednünk. Mutasd meg, hogy bátor vagy, hogy aktívan elősegíted a változást. Itt az idő!

Ha akarsz, írj nekem: ebredj (kukac) freemail.hu

Most éppen erre kattogung:

Csatlakozz a Facebook Csoporthoz!


Ne Oltsál! Blog a Facebook-on:
http://www.facebook.com/neoltsal
Kattints a csatlakozáshoz!

Csatlakozz az IWIW Klubhoz!

Kövess minket az iwiw-en is!
Csatlakozz a
Ne Oltsál! Klubhoz!
Kattints!

Ti írtátok:

Friss topikok

144 Igazság - Az Isteni bizonyítása (28-45)

2012.02.27. 04:11 | Ébredj Fel | 22 komment | Megosztás és tárolás |

Előző rész...

Az emberiség jelentős része hitte és hiszi, hogy létét egy vagy több Istennek köszönheti  – erről tanúskodnak a különböző vallások teremtéstörténetei. Hogy ez így volt-e, azt nem tudhatjuk; az viszont bizonyos, hogy milliók haltak meg annak következtében, hogy az emberek különböző istenekben hittek és úgy gondolták, hogy egyedül az ő hitük az egyetlen és igaz hit és a más vallásúaknak veszniük kell. S bár ez az idea is temérdek szenvedést okozott, a XIX. század közepétől talán egy még veszélyesebb eszme kezdett el emelkedni: a materializmus vallása. E hit szerint – mert bizonyítást természetesen sosem nyert – Isten vagy teremtő nem létezik s az emberi élet a puszta véletlen műve, az anyag játéka, mely halálunkkor végérvényesen megszűnik. 

144igazsag-3.jpg

A nagy kérdés, hogy a tyúk vagy a tojás volt-e előbb, avagy az anyag vagy a szellem, a véletlen vagy Isten: ezennel empirikus módon kerül megválaszolásra. Íme:

28.

Valójában egy eszmének nem kell bonyolultnak lennie ahhoz, hogy értékes legyen, hogy megszülessen és létezzen;

29.

Egy eszmének pusztán a létezése elegendő ahhoz, hogy valós legyen. Hogy az adott eszme igaz vagy hamis, az más eszmékhez való viszonyától függ;

Vegyünk egy példát erre a pontra! Nem is olyan régen az emberek azt gondolták, hogy a Föld lapos. Ez egy eszme, egy elképzelés, melyről később bebizonyosodott, hogy hamis. Ennek ellenére az eszme létezett, csupán attól, hogy valaki(k) kigondolták ezt az elméletet. Tehát az eszme létezése nem függ annak valóságtartalmától, elegendő elgondolni azt.

Felhívnám még a figyelmet arra, hogy az eszme immateriális jellegű, vagyis anyagon kívül létezik!

30.

Az egyik legegyszerűbb és legerőteljesebb elgondolás az, hogy az eszme jelentése egyenlő az „Egyedi Kollektív Tudatossággal” (Unique Collective Awareness, UCA) és viszont;

31.

Az „Egyedi Kollektív Tudatosság” alatt egy olyan eszmét értünk, amely egyszerre egyedi és része az „eszmék” vagy a „tudat” széleskörű univerzumának is, amelyben létezünk;

Mi is tehát az „Egyedi Kollektív Tudatosság”? Egy eszme, egy elgondolás, melyet éppen olvasol. Ez a neve. Ugyanakkor egy halmaz is, mely magába foglalja az összes eszmét is. Kicsit később világosabb lesz, csak figyelj :) 

32.

Ennélfogva egy eszme megnevezése elegendő bizonyíték annak valamilyen formában való létezésére. Az eszme teljessége és széleskörűsége annak más minőségekhez való viszonyától függ;

33.

Még egy eszme érvényességének az elutasításához is szükséges annak megnevezése és ennélfogva annak létezése. Ebből következik, hogy csak azokról az eszmékről állítható, hogy nem léteznek, amelyeket sem nevükön nevezni, sem definiálni nem lehet;

Tehát, egy eszme létezéséhez szükség van vagy magára az eszmére, vagy pedig az arra való hivatkozásra, vagyis a nevére.

34.

Például, valakinek a hite vagy hitetlensége az „Isteni Teremtő” létezésében lényegtelen annak a ténynek a tekintetében, hogy az „Isteni Teremtő” eszméje létezik; 

35.

A Létezés lényegében egy megfigyelőből és egy észlelt (megfigyelt) s e megfigyelés okán megneveződött objektumból (tárgyból) áll. A megfigyelő és a megfigyelt nélkül a létezés nem lehetséges;

Vagyis a létezéshez szükséges legalább egy olyan megfigyelő, mely ön-tudatos, vagyis tudatában van saját létezésének és tudatos a környezetére. Maga az észlelés folyamata az objektum (megfigyelt) észleléséből majd megnevezéséből áll (bár ez utóbbi nem szükségszerű). Vegyétek észre a hasonlóságot a 33. ponttal. 

36.

Az Univerzum létezése függ mind a szabálytól, mind az anyagtól. Anyag szabály nélkül nem létezhet az Univerzális Valóságban. Ennélfogva, szabály sem létezhet az anyag nélkül a Valóságban;

Minden anyag létezése szabályokat követ. Az elektron bizonyos szabályok szerint kering az atommag körül. A víz bizonyos szabályok (nevezhetjük persze törvényeknek is) szerint fagy meg és válik gőzzé. Semmilyen anyag nem mutat véletlenszerű viselkedést az univerzumunkban, maximum még nem ismerjük a szabályait, vagy épp a számunkra véletlenszerű viselkedése a szabály (lásd pl. a gázok).

37.

Szabály anyag nélkül csak mint eszme létezhet. Ezért azt mondhatjuk, hogy a Szabály(ok) egyenértékűek a Forma nélküli „Egyedi Kollektív Tudatossággal”;

Mert mi is a szabály önmagában? Egy eszme, egy elgondolás, egy elv, egy anyagtalan dolog. Ha a szabály formát kap, akkor válik materiálissá.

38.

Az Anyag megfeleltethető a forma eszméjének a kiterjedésben (dimenzióban). Ezért azt mondhatjuk, hogy az Anyag egyenértékű a Formán belüli „Egyedi Kollektív Tudatossággal” (UCA);

A forma eszméje… mit is jelent ez? Nevezhetjük mondjuk egy tervnek, mely definiálja az adott formát. Például a kocka „eszméje” egy olyan test, melynek minden éle egyenlő (bocsássatok meg, ha pongyolán fogalmaztam…). A szakrális geometria pont az univerzum térbeli formáit leíró szabályokról vagy eszmékről szól.

Itt már kicsit látszik a válasz a bevezetőben feltett kérdésre: mert létrejöhet-e forma szabály nélkül? 

39.

Az egyetlen példa az Univerzumban, mikor kiterjedés (dimenzió) jön létre (teremtődik): az Álom;

Borzasztó mély ez a megállapítás. Gondoljátok végig, bármilyen tevékenységet is végzünk, nem hozunk létre formát (anyagot), csupán a meglévő forma (anyag) minőségét változtatjuk meg. Nem jön létre sem további tér, sem további idő. Bezzeg álmunkban… melyek színesek, szagosak, „szélesvásznúak”, mikor rosszat álmodunk, még túlságosan is. Tudvalevő az is, hogy álmunkban másképp folyik az idő is. Vagyis elmondhatjuk, hogy álmunkban tér és idő keletkezik!

Természetesen az álmodáshoz nem kell aludnunk, lehet ébren is álmodni, ezt hívjuk daydream-nek, képzelődésnek, vizualizációnak, imaginációnak. S hogy miért nem marad meg az így létrehozott univerzum? Egyszerűen mert képtelenek vagyunk kellő ideig és kellő mélységben fenntartani a koncentrációt, így ez rövid idő múlva összeomlik.

40.

Az egyetlen példa egy olyan rendszerre, ahol a Szabály(ok) elméletben léteznek, majd a Szabály(ok) és az Anyag a valóságban is léteznek: az Álom;

41.

Ebből következően, a létezés megfeleltethető az „Egyedi Kollektív Tudatosság” (UCA) Álmának a Formában (Anyagban) bizonyos Szabályokkal összhangban ("DIA"). Ennélfogva nevezhetjük az Univerzumot "UCADIA"-nak;

!!!!!!!!!!!!!!!!!

42.

Ebből következően, az „Isteni Teremtő” megfeleltethető az „Egyedi Kollektív Tudatosság” és az UCADIA eszméjének. Ahogy az imént bizonyítottuk, a Létezés maga függ az „Isteni Teremtő” létezésétől;

Vagyis az „Isteni Teremtő” az UCADIA, vagyis az eszmék összessége, melyet szokás Szellemnek is hívni. Persze nem azonos a szakállas öreggel a felhőkön, és bizony nem azonos egyetlen bosszúálló istenképpel sem... 

43.

Fentiek okán cáfolunk minden olyan egyházi állítást, amelyek szerint az Isteni létezése függ a hittől és a hittől függ egyedül. Elutasítjuk a tudomány hamis és nyakatekert érveit, amely tiltakozik az Isteni létezése ellen, támogatva ezáltal a vallási mecénások igényeit;

Hány hamis ideológiát, mennyi hamis hitet követett is az emberiség, a különböző egyházak jóvoltából... 

44.

Ehelyett az „Egyedi Kollektív Tudatosság” bölcsességére támaszkodunk és arra a bizonyítékra, hogy minden élő dolog bizonyíték az Isteni létezésére, hogy minden férfi, nő és gyermek a bizonyíték az Isteni létezésére, és többé semmilyen hamis hit vagy félelem nem fogja meghatározni kollektív sorsunkat;

Csodaszép megfogalmazás!

45.

Így, mikor az Isteni Teremtőről beszélünk, ezalatt minden tárgy, anyag, szabály, élet, elme, világegyetem és szellem jelentésének és definíciójának teljes gyűjteményét, más néven az Abszolútot, a Mindenséget, a Vanságot, a „Egyedi Kollektív Tudatosságot”, az UCADIA-t és más történelmi elnevezéseket értjük, melyek a végtelen lehetőségek összességét definiálják;

Folytatás: 2012. március 1-jén csütörtökön! 

biztonságos lájkolás

Címkék: 144 igazság

A bejegyzés trackback címe:

https://neoltsal.blog.hu/api/trackback/id/tr844212350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hr filozófus 2012.02.27. 09:54:50

Két lehetőség van. Előbb volt a káosz és a káoszból véletlenül ( szándékos, előrelátó akarat és törvény nélkül) jött létre a rendezettség.
2. Mindig is volt káosz is és mindig is volt rendezettség-(törvényszerűség-szabályszerűség is).
Mit tapsztalhatunk mindannyian most? Szerintem azt, hogy most van káosz is és rendezettség is. Szerintem ez az a középpont,a kezdemény helye, ahonnan a magyar anyanyelv szókészletével és szabályrendszerével megkísérelhetünk egy rendezett (önmaga részeivel egybecsengő ) elmetérképet létrehozni.

Ébredj Fel · http://neoltsal.blog.hu 2012.02.27. 10:45:51

@Hr filozófus: Javaslom, olvasd el mégegyszer a fenti levezetést, mert az alapján az általad felkinált két lehetőségnek nincsen sok esélye.

Azért mondom, hogy nincsen sok, mert a Teljességbe benne van annak a lehetősége is, hogy valami teljesen véletlenül alakul ki. De úgy tűnik, hogy maga a Teljesség végtelen intelligenciát hordoz magában, íly módon hogyan is alakulhatna ki ebből egy véletlenszerű rendszer?

Hr filozófus 2012.02.27. 10:51:40

Abban egyetértünk, hogy a teljesség=abszolút fogalom az amely magában foglal minden más fogalmat?

maamee 2012.02.27. 11:54:24

Vajon a fogalom szó nem azt feltételezi, hogy létezik, vagy valaki ismeri, tehát jelen van, ezáltal már irányíthatóvá is válik?

Ébredj Fel · http://neoltsal.blog.hu 2012.02.27. 14:44:24

@maamee: Miért válna irányíthatóvá?

A fogalom meghatározása: A gondolat lényege. A világ egy tárgyáról, dolgáról vagy változásáról összegzett általános elképzelés, alapelv.
wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Fogalom

Vagyis a fogalom egy eszme, egy idea. Nem látok összefüggést az irányíthatósággal...

maamee 2012.02.27. 15:01:43

Az alap gondolat amiből kiindultam, hogy a teljesség meghatározása és a fogalom szó nekem nem a teljességet jelenti, korlátnak érzem. Persze elképzelhető hogy nem az. Ha van fogalom róla, akkor nem lehet véletlenszerű, nem lehet teljes, mert kizárólag az ismeretekre alapszik. Talán nem az irányítható szó volt rá a megfelelő, de ez alatt azt értettem, figyelembe véve a fentebbi hozzászólásokat, hogy ez a végtelen korlátozása.

Hr filozófus 2012.02.27. 15:27:55

@Ébredj Fel: szerintem az irányíthatóság -mint fogalom- egy jellemzés- egy tulajdonságot jelöl.Már a létezésen belül zajlik és oda még nem jutottam el veletek.

Hr filozófus 2012.02.27. 15:35:40

@Ébredj Fel: Melyik az a fogalom amely az összes fogalmat magában hordja? Szerintem a teljesség (a magyar nyelvben) A teljesség fogalma magában foglalja a lét és a nem lét fogalmát is. A nem léten kívül van a lét- s így nem tarthatjuk a minden fogalmat magában foglaló fogalomnak. A lét nem tartalmazza a semmit=nem létet. a teljesség azonban szerintem tartalmazza mindkettőt. Ezért indulnék ki a teljesség, az abszolút fogalmából. Isten és Rend és Törvény, irányíthatóság, intelligencia stb fogalmak majd csak a teljesség és a lét fogalmán Bellül nyerhet értelmet.

Hr filozófus 2012.02.27. 15:43:29

@maamee: A végtelen fogalma is egy tulajdonság, jellemzés. Hason fogalmak. Határtalan, véget nem érő, Korlátlan . parttalan.

Furcsamód minden ami létezik annak vannak törvényei, szabályai és hát határai is. Az ami létezik nem lehet végtelen-korlátlan. még a semmi- a nem levő(pl ablak a falban) sem véget nem érő, mert a létező fal határolja. Gyanítom, hogy a mérhetetlent nevezte el az ember végtelennel- pedig csak nem látja a végét. Biztosak lehetünk abban, hogy ami létezik annak van vége térben és időben.
A fogalmi világnak a teljesség a külső határa. Nincs fogalom amely a teljesség fogalmát át tudná lépni.

Ébredj Fel · http://neoltsal.blog.hu 2012.02.27. 15:44:59

@maamee: szerintem félreértetted amit Hr Filozófus írt, ő ugyanis azt írta, hogy a teljesség = abszolút. És ez természetesen egy fogalom, vagyis egy név, az abszolútnak vagy a teljességnek a neve.

Ébredj Fel · http://neoltsal.blog.hu 2012.02.27. 15:54:41

@Hr filozófus: Jól látod a dolgot, kicsit pontosítanék.

A lét vagy létezés, mint olyan, feltételezi a létezőnek az ön-tudatosságát, valamint a környezetre való tudatosságát. Ennél fogva ez egy kisebb halmaz, mint a „dolgok” halmaza (things), amelyeknek nem szükséges, hogy legyen ön-tudatossága, tehát nem léteznek a fenti definíció értelmében. Tehát van a dolgok halmaza, amely az eszme megtestesülése a formában.

A semmit úgy definiálhatnánk, hogy forma nélküliség - ugyanis a semmi mint eszme létezik. Az angol szemléletes ebből a szempontból, a nothing szavával No-Thing. Ugyanakkor a semmi eszméje már nem semmi, tehát így már létezik és beletartozik az UCA-ba vagy a Teljességbe, így oldódik fel a paradoxon.

Hr filozófus 2012.02.27. 16:15:49

@Ébredj Fel: apránként pontosítgatnunk lehet. A lét-létezés fogalma az én képzeletemben nem feltételezi a tudat osság fogalommal való összekapcsoltságát. Attól még, hogy nincs öntudatosságuk , még léteznek. Pl kedvenc kövem a tigrisszemnek nem hiszem, hogy lenne önmagáról tudása. Valamiféle tudatossága lehet, ha azt a szerkezetet, információt, ismeretet tudatosság nevezzük amit tartalmaz, amitől az a formája van.
A magyarban a dolog valami megfoghatót jelöl. Ugyanakkor léteznek nem megfogható, de érzékelhető "dolgok"- létezők.Például kedvenc játékom a sakk játékszabálya.

A semmi , mint fogalom- eszme természetesen létezik , de csak a teljesség fogalom körén belül

Attól, hogy valami még nem dolog, lehet létező.
ezért az angol sem elég árnyalt eben a kérdésben, hacsak az egész rendszerben nem nyeri vissza az értelmét) Először is tagadást használ. márpedig a létezés logikája és haladási iránya a megvalósulás így a létezés fogalmakban történő megvalósulásának iránya is állító, poziítv teremtő irányultságúnak kell lennie, különben szembe megy a léttel. Ez a tagadó logika megfigyelhető az Avidja nem kettő
fogalmi gondolkodásban is. Ezért nem szeretem, mert nem kibontakoztat ráhangol, hanem, arra kényszeríti a gondolkodásomat, hogy szembe menjek a teremtéssel.

leenaa 2012.02.27. 16:16:24

@Ébredj Fel:
"A lét vagy létezés, mint olyan, feltételezi a létezőnek az ön-tudatosságát valamint a környezetre való tudatosságát." Miért is? Szerintem nem feltételezi.
(Ami nem tudja magáról, hogy létezik,
az is létező :)

Én ezt a kitételt maximum az "élő" vagy "élet" - hez társitanám esetleg. (De még azt sem érezném igazán helyesnek, mert ugy érzem, leszükiteném vele azt a spektrumot, amit az "élet" kategóriába tartozik.)
A lét/létezés szerintem egy hatalmas halmaz, amiben az öntudattal rendelkezők és az öntudattal nem rendelkezők is benne foglaltatnak.

Ébredj Fel · http://neoltsal.blog.hu 2012.02.27. 17:54:14

@leenaa: A 35. pont definiálja a létezés fogalmát az UCADIA fogalomkörén belül, így itt létezőként az ön-tudatossággal rendelkező és a környezetére tudatos „dolgokat” értendő. Igen, ezeket lehet élőnek is definiálni, bár vigyázzunk, az élet definíciójába jó pár filozófusnak és tudósnak már beletört a bicskája.

leenaa 2012.02.27. 18:57:03

A 35.pont nem azt mondja ki, és nem következik belőle az, hogy " létező" alatt csak azt érti, aminek öntudata van.
Pusztán azt mondja ki, hogy maga a létezés állapotához(folyamatàhoz/ megtapasztalásához) szükséges egyszerre, együttesen egy öntudattal biró megfigyelő és egy megfigyelt valami. Hogy e kettő együttes jelenléte nélkül nem értelmezhető a létezés.
Ez a kettő -megfigyelo es megfigyelt- egymástól elválaszthatatlan szerintem, mert vagy van mindkettő együtt, egyszerre, vagy nincs egyik sem.Az előbbinél van Létezés, az utóbbi estben nem beszélhetünk Létezésről.

Ébredj Fel · http://neoltsal.blog.hu 2012.02.27. 22:05:51

Lám milyen jó a megbeszélése a dolgoknak, mert bizony nekem volt egy hibás értelmezésem, melyben a létező fogalmához egy ön-tudatossággal rendelkező és a környezetére tudatos entitást társítottam. Ez tévedés, a helyes értelmezés az, hogy a „létezéshez” szükséges legalább egy olyan entitás, amely ön-tudatos és tudatos a környezetére. Elnézést, ha bárkit is megkavartam a fentiekkel... Peace.

Ébredj Fel · http://neoltsal.blog.hu 2012.02.27. 22:10:58

Javítottam a post magyarázatát is a 35. pont alatt.

Barabás Richárd 2012.03.19. 14:29:36

Ennél a bejegyzésnél tartok az olvasásban és máris pontatlanságok sorozatát látom.

Mit mond a 30-31-es paragrafus:

Az egyik legegyszerűbb és legerőteljesebb elgondolás az, hogy az eszme jelentése egyenlő egy olyan eszmével, ami egyszerre egyedi és része az "eszmék" vagy a "tudat" széleskörű univerzumának is, amelyben létezünk.

Ez már túlságosan nyakatekert. Az eszme jelentése egy másik eszme, ami 1) egyedi. 2) része egy halmaznak. Ám a 2) nem zárja ki az elsőt, noha semmilyen felvilágosítást nem ad arról, milyen formában része egy nagyobb dolognak, arról nem is beszélve, hogy megint az eszme kerül elő, összemosva a tudat fogalmával, ami szintén nincs kifejtve.

Mintha azt mondanám: Az összeadás egy olyan összeadás, ami egyfelől egy matematikai művelet, másfelől része a matematikai műveleteknek, amik vannak.
Vagyis nagyon komplikáltan nem mondtam implicit semmit.

35: Ez nem is tévedés, hanem szándékos hazugság. Nincs tisztázva egyfelől, milyen értelemben beszél a Létezésről. Az az állítás pedig teljesen tévedés, hogy nem létezhet létező megfigyelő és megfigyelt nélkül. Erre nincsen bizonyíték, ehhez a világot a maga teljességgébén, az "önmagáért való létezés" fényében kellene látnunk, de ezt nem tudjuk megtenni. Így egy darab szikla a világűrben, amit senki sem lát, vagy tud róla, létezhet, legfeljebb SZÁMUNKRA nem adott a szemléletben. A megfigyelő és a megfigyelt nem kizárólagos feltételei bármilyen létezésnek, hanem velejárói LEHETNEK. Ennél többet állítani szemtelenség.

36. Újabb tévedés: Az univerzum anyaga és szabályai nem lehetnek feltételei az univerzumnak, mert akkor önmaguk feltételeivé válnak. Adott egy univerzum és adottak törvényszerűségek, meg látszólag adott az anyag, de valójában mi nem tudjuk, hogy ezek micsodák. Spekuláció.

De nem is folytatom, mert ennyiből is észrevehető, hogy egy körmönfont ontológiai érvelésre támaszkodik az összes paragrafus: az ESZME egyenlő az ESZMÉVEL és mivel az ESZME van ezért az ESZMÉNEK szükségszerűen léteznie kell.

Ébredj Fel · http://neoltsal.blog.hu 2012.03.20. 01:25:14

@Shakata:

Először is hadd köszönjem meg megtisztelő figyelmedet, továbbá, hogy vetted a fáradtságot és leírtad a kétségeidet.

Mindazonáltal óva intenélek attól, hogy elhamarkodottan ítélj. Azért, hogy valamit nem értesz, vagy úgy gondolod, hogy „helytelen”, nos, attól még nem biztos, hogy igazad van, és pontatlanságnak, tévedésnek, mi több, szándékos hazugságnak nevezni nem csak hogy tiszteletlen, de teljesen felesleges is.

Szintén felhívnám a figyelmedet, hogy a logika bizonyos esetekben csődöt mond, s ennek következtében bizony az ún. paradoxonok igenis léteznek. Ez nem elmélet, hanem – vicces, nem? – matematikailag bizonyított tény. Az 1920-as években Bertrand Russel volt az a matematikus, aki megpróbálta felszámolni az axiómákat, azt gondolván – némiképp elbizakodottan –, hogy a matematika már elég fejlett ahhoz, hogy egyértelmű magyarázatokat adjon a világra. De elég hamar belefutott egy megoldhatatlannak tűnő problémába (mint ahogy te is): ennek neve pedig az „összes halmaz halmaza”. Egyszerűen fogalmazva: ha a definíció, mely egy halmaz elemeit definiálja, nem tartozik a halmazhoz, akkor mihez tartozik a létező összes halmazt leíró definíció?

Kurt Gödel volt az a matematikus, aki a fenti próbálkozást végképp halálra ítélte az un. „Nemteljességi Tételével”, melynek 1931-ben nyilvánosságra hozott kiterjesztése egyenesen azt mondja ki, hogy bármely elméletben bizonyíthatalan, hogy az elmélet ellentmondásmentes. Ha gondolod, nézz utána a kérdésnek, jó kis projekt… :) mindazonáltal az általad felvetett problémát talán egy hasonlattal tudnám kissé tisztábbá tenni: az UCA-t képzeld el egy könyvtárnak, melyben minden eszmét egy könyv jelképez, és van benne egy könyv, amely magáról a könyvtárról szól.

A 35. pont problémáját javaslom, gondold át még egyszer, mert bizony a létezés elképzelhetetlen az észlelés nélkül. Vagyis, ha az általad említett kősziklát a világűrben egész létezése során senki sem észleli, akkor az valójában nem létezik. Vagy pontosabban mondva, felvesz egy határozatlan státuszt: talán létezett, talán nem, ennek ténye eldönthetetlen és érdektelen is.

Persze ha egy kicsit mélyebben tanulmányozod az UCADIA elméletét, akkor majd meglátod, hogy mindig van egy észlelő, ez pedig az UCA maga, amely a létezését köszönheti a fizikai univerzumnak. De ez egy hosszú topik, így további infóért javaslom, olvasd el az UCADIA idevonatkozó részét.

Az 36. pont „újabb tévedésével” kapcsolatos felvetésedet nem igazán értem, így nem is tudok rá érdemben válaszolni. Az univerzum jelenleg adott, valóban, de mi adta és hogyan adott? Erre nyilván nem válasz a „csak úgy” meg a „véletlenül” sem, így hát valami mentén létre kellett jöjjön: s ezt a „mentént” hívjuk szabálynak, törvénynek vagy eszmének.

További jó elmélkedést!

Barabás Richárd 2012.03.22. 17:33:05

Kicsit félreértettél. Én nem ítélek arról, hogy ezek a dolgok léteznek-e vagy sem, mivel ezeket nem lehet megállapítani a megfelelő észleletek híján. Én pontatlanságokra hívtam fel a figyelmet, amik bizony akadnak bőven, ahogy azt fentebb ki is fejtettem.

A logika nem mond csődöt az általad említett példákban. A logikai gondolkozás lehetővé tesz paradoxonokat, de nem kötelessége feloldani azokat, amennyiben az adott problémából nem lehet analitikusan kibontani a megoldást, illetve nem állnak rendelkezésre a megfelelő minőségű információk, hogy szintetikusan jusson el egy újabb a megoldáshoz egy adott kérdésben.

Amiről Russel és Gödel a matematika nyelvén beszél, Kant, Hume és a többiek már régebben is foglalkoztak. Kant felvázol több antinómiát, pont ilyen kérdésekben (Van Isten, nincs Isten; Van kezdete a világnak, vagy nincs kezdete; létezik egyszerűség, vagy nem létezik egyszerűség) és megállapítja, hogy az észnek nem áll rendelkezésére olyan eszköz, amelynek segítségével ezek eldönthetők.

A vitatott 35. pontban, ezeknek ismeretében nincs igazad, hiszen legfeljebb annyit állíthatsz, hogy nem TUDJUK, hogy van-e létezés észlelés nélkül. Emberi észlelés nélkül mindenképpen van, ezt a tapasztalat bizonyítja. Nem mondhatjuk, hogy bizonyos dolgok csak akkor lesznek létezők, amikor észleljük őket, legfeljebb akkor válnak jelenséggé, amit felfogunk. Ha egy repedést a falon csak ma veszek észre, az nem jelenti, hogy nem volt ott korábban.

A 36. pontra felvetett kételyeimet valóban nem értetted meg, de talán én nem voltam elég pontos.

"Az Univerzum létezése függ mind a szabálytól, mind az anyagtól."

Ezt nem lehet ilyen kategorikusan kijelenteni, ráadásul pontatlan is. Szabály (ennek pontatlanságába most nem megyek bele) és anyag az általunk ismert Univerzumon belül van, ezen kívül mi nem tudunk elképzelni mást, egy helyet, ahol nincs tér és idő, mert ezek adottak az észleléseink feltételeiként. Mivel nem tudjuk, mi tartja fenn és milyen körülmények között az univerzumot, illetve hogy fenntartja-e valami egyáltalán, az itt leírt állítás egyértelműen spekuláció.

Ébredj Fel · http://neoltsal.blog.hu 2012.03.22. 21:50:12

@Shakata: Köszönöm válaszodat,

35. pont igazsága számomra egyértelmű, de majdnem egy teljes fejezet írja le ennek a logikai (?:) alapjait, szal ismételten csak azt szeretném javasolni, hogy ne higyj nekem, hanem olvasd el az idevonatkozó részeket. Én értem a te logikádat, és igazából a semmin vitatkozunk, mivel az univerzum építőköve az eszme,pontosítva az eszme mozgásban, így minden, ami létezik, észlelve van. Maximum az észlelő nem látszik.

A 36. ponttal kapcsolatban: mi nem ismerünk olyan pontját az univerzumnak, ahol ne lenne érvényben valamilyen szabály, mely hat az anyagra. Mivel az anyag is az eszméből jön létre, (lásd fent), ezért nem elképzelhető anyag eszme (szabály) nélkül.

De nem akarlak meggyőzni semmiről, ugyanakkor fontosnak tartom elmondani, hogy az általad felhozott kifogások – melyek első látásra valóban „pontatlanságok” – az UCADIA rendszer további tanulmányozásával a helyükre kerülnek.
süti beállítások módosítása