Jon Rappoport beszélget egy volt vakcinakutatóval. (folytatás; 1. rész itt)
– És ez az, amire rájött, ugye?
– Igen. A legtöbbször korrellációkkal dolgozunk. A korrellációk nem tökéletesek. De ha van 500 szülő, akinek a gyerekei egy oltást követő 1 év alatt idegrendszeri károsodást szenvednek, akkor ez a tény elég kéne, hogy legyen ahhoz, hogy elindítson egy intenzív kutatást.
– És történt már ilyen?
– Nem, még soha. Ez már rögtön elárul valamit.
– Vagyis?
– Akik a vizsgálatokat végzik, nem érdeklik a tények. Azt feltételezik, hogy a vakcinák biztonságosak. Így aztán amikor végeznek is kutatásokat, a vakcináknak változatlanul felmentést adnak. Azt mondják: „Ez a oltóanyag biztonságos”. De mire alapozzák ezt az ítéletüket? Olyan definíciókra és ideákra, amik automatikusan kizárják annak a lehetőségét, hogy egy vakcina szennyezett lehet.
– Sok eset volt már, amikor egy oltási kampány megbukott. Amikor az emberek elkapták azt a betegséget, ami ellen oltást kaptak.
– Igen, sok ilyen eset van. És a bizonyítékokat egyszerűen ignorálják. Semmibe veszik. A szakértők azt mondják, ha egyáltalán mondanak valamit, hogy csak egyedi esetről van szó, egyébként a vakcina biztonságos. Viszont ha összeadjuk az összes olyan oltáskampányt, amely során károsodások és megbetegedések születtek, rájövünk, hogy ezek bizony NEM izolált esetek.
– Mialatt a vakcinagyártásban dolgozott beszélt valaha a kollégáinak mindarról, amiről most beszélünk?
– Igen.
– Mi történt?
– Számos alkalommal azt mondták, maradjak csendben. Nyilvánvalóvá tették, hogy a munkámmal foglalkozzak inkább és felejtsem el az kétségeimet. Néhány alkalommal félelemmel találtam szembe magam. A kollégáim megpróbáltak elkerülni. Úgy érezték, rájuk sütik majd a „bűnrészesség” bélyeget. Szóval viselkedtem, nem akartam problémát okozni saját magamnak.
– Ha az oltások károsak, miért adják be őket?
– Először is nincs „ha”. Az oltások károsak. Az már nehezebb kérdés, hogy vajon okoznak-e károsodásokat azokban, akiknél nem mutatkoznak ilyen tünetek. Itt már arról a fajta kutatásról beszélünk, amit senki sem végez el, pedig el kellene. A kutatóknak létre kéne hozniuk egyfajta „térképet”, grafikont, vagy ábrát, ami pontosan megmutatja, mit csinálnak az oltóanyagok a testben a beadás pillanatától kezdve. Ilyen kutatást még soha nem végzett senki. Ami pedig azt illeti, hogy miért adják be az oltásokat, még két napig itt ülhetnénk és beszélhetnénk ennek okairól. Ahogy már sokszor említettem, a rendszer különböző szintjein az embereknek különféle motivációik vannak. Pénz, félelem a munkájuk elvesztésétől, a vágy, hogy pirospontokat nyerjenek, presztízs, jutalom, előléptetés, rosszul értelmezett idealizmus, átgondolatlan szokások, stb. De az egészségügyi kartell legtetején a vakcinák maximális prioritást élveznek, mivel legyengítik az immunrendszert. Tudom, hogy ezt nehéz elhinni, de így van. Az egészségügyi kartell csúcsán lévők nem segítik, hanem kárositják, gyengítik az embereket. Megölik őket... Egyszer a karrierem alatt beszélgettem egy férfivel, aki egy afrikai országban magas kormányzati posztot töltött be. Elmondta nekem, hogy tökéletesen tisztában van ezekkel a dolgokkal. Azt is, hogy a WHO az egyik legérdekeltebb a népesség csökkentésében. Van egy különféle hivatalnokokból álló földalatti titkos szervezet, Afrikában, akik komolyan próbálják megváltoztatni a szegények sorsát. A hálózat emberei tudják, mi folyik. Tudják, hogy a vakcinákat azért használták eddig és most is azért használják, hogy tönkretegyék az országokat, és éretté tegyék őket a globalista hatalomátvételre. Sok emberrel volt már lehetőségem beszélni ebből a hálózatból.
– Thabo Mbeki, Dél-Afrika elnöke tisztában van a helyzettel?
– Azt mondanám, hogy részben igen. Talán nincs teljesen meggyőződve róla, de jó úton van afelé, hogy rájöjjön az igazságra. Azt már tudja, hogy a HIV egy nagy átverés. Tudja, hogy az AIDS gyógyszerek mérgek, amik tönkreteszik az immunrendszert. Azt is tudja, hogy ha a nyilvánosság előtt beszélne ezekről a dolgokról, bolondnak titulálnák. Elég baja volt azzal is, hogy kiállt az AIDS témával kapcsolatban.
– A hálózat, amiről ön beszél.
– Hatalmas mennyiségű információt gyűjtött össze az oltásokkal kapcsolatban. A kérdés az, hogyan fognak kidolgozni egy sikeres stratégiát. Ezeknek az embereknek ez egy nehéz kérdés.
– És az iparosodott nemzetek?
– Az egészségügyi kartell a markában tartja az embereket, de ez csökkenőben van. Főleg azért, mert az embereknek jogukban áll megkérdőjelezni a gyógyszereket. Azonban ha a választás (annak a joga, hogy elfogadjunk vagy elutasítsunk egy gyógyszert) nem kap energiát, akkor az éleveszélyes kórokozók elleni vakcinákra vonatkozó rendelkezések fognak nyerni. Nagyon fontos ez a mostani időszak.
– A hepatits B vakcina körüli nagy felhajtás egy jó útnak tűnik efelé.
– Igen, szerintem is. Nevetséges ellentmondás azt állítani, hogy a csecsemőket be kell oltani, és utána rögtön azt, hogy a hep B szexuális úton terjed és közös tűhasználattal. Az egészségügyi hatóságok azzal próbálják leplezni magukat, hogy azt mondják, 20 000 gyerek kap hepatitis B-t minden évben az USA-ban „ismeretlen okból” kifolyólag, és ezért minden csecsemőt be kell oltani. Én megkérdőjelezem a 20 000-es számot és azokat az úgynevezett vizsgálatokat is, amik ezt alátámasztják.
– Andrew Wakefieldet, a brit orvost, aki feltárta az összefüggést az MMR oltás és az autizmus között, épp most rúgták ki állásából egy londoni kórházban.
– Igen. Wakefield fantasztikusan nagy szolgálatot tett. Az oltás és az autizmus között feltárt összefüggései döbbenetesek. Talán tudja, hogy Tony Blair felesége foglalkozik természetgyógyászattal. Lehetséges, hogy a gyerekük nem kapta meg az MMR oltást. Blair mostanáig mindig kitért a válasz elől a sajtóinterjúkban,és úgy állítja be a dolgot, hogy azt mondja, a „személyét és családját érintő kérdésekre” nem hajlandó válaszolni. Akárhogyan is van, szerintem a feleségét elhallgattatták. Úgy gondolom, ha megkapná a lehetőséget, legalább annyit elmondana, hogy együttérez azokkal a családokkal, akiknek a gyerekei súlyosan károsodtak az MMR oltás miatt.
– A brit riportereknek valahogyan a közelébe kéne kerülniük.
– Már próbálkoznak vele egy ideje. De szerintem megállapodást kötött a férjével arról, hogy csendben marad. Sok jót tenne azzal, ha megszegné az igéretét. Úgy tudom, hogy nyomás alatt tartják, és nem csak a férje oldaláról. Azon a szinten ahol ő van, az MI6 és a Brit Egészségügyi hatóságok rendelkeznek. Nemzetbiztonsági ügyként van nyilvántartva a dolog.
– Nos, ez nemzetbiztonsági kérdés, ha megértettük az egészségügyi kartell müködését.
– Ez globális biztonsági kérdés. A kartell minden országban működik. Buzgón őrzi az oltások szentségét. A vakcinák megkérdőjelezése ugyanolyan szinte van, mint ha a vatikáni püspök megkérdőjelezné a katolikus egyházon belül az Oltáriszentség sérthetetlenségét.
– Tudom, hogy ha egy hollywood-i híresség nyíltan kijelenti, hogy nem fogja beoltatni magát, akkor ezzel a karrierjét áldozza fel.
– Hollywood nagyon erősen kapcsolódik az egészségügyi kartellhez. Ennek sok oka van, de az egyik ok az, hogy egy híres színészre rendkivül nagy figyelem irányul, BÁRMIT is mond. 1992-ben Los Angeles belvárosában részt vettem az önök FDA ellen szervezett demonstrációján. Egy vagy két színész beszélt az FDA ellen. Azóta nehéz lenne találni olyat, aki kiáll és a nyilvánosság előtt az egészségügyi kartell ellen beszél.
– A Nemzeti Egészségügyi Intézeten (NIH) belül milyen hangulat uralkodik, milyen az alapvető kedélyállapot?
– Az emberek kutatási pénzekért versengenek. Eszükbe sem jut megkérdőjelezni a status quo-t. Már benne vannak egy pénzért vívott belső (falakon belüli) háborúban. Nem akarnak több gondot a nyakukba venni. Ez egy nagyon jól szigetelt rendszer. Azon az elven alapszik, hogy a modern orvoslás minden területen rendkívül sikeres. Ha bevallanák a rendszer problémáit bármelyik részén, ezzel az egész rendszerrel kapcsolatban kétségek merülnének fel. Ezért azt gondolhatnánk, hogy az NIH-nál biztosan nem tartanak demonstrációkat. De ennek pont az ellenkezője igaz. Ha 5000 ember megjelenne az NIH-nál és kutatási bizonyitékokat követelne, tudni akarná, hogy milyen valódi előnyökhöz jutott a lakosság abból a sok milliárd dollárból, amit ebbe a tevékenységbe nyomtak, akkor valami elindulhatna. Egy szikra lángra lobbanhatna. További demonstrációknak pedig mindenféle következményei lennének. A kutatók –néhányan – lehet, hogy elkezdenének kiszivárogtatni információkat.
– Jó ötlet.
– Öltönyös emberek állnának az épületek mellett, amennyire csak közel engedné őket a rendőrség. Üzleti öltözékben, szabadidőruhában, anyák és csecsemőik, gazdagok. Szegények. Mindenféle ember.
– Mi a helyzet az oltások kombinációjával, amiket mostanában csecsemőknek adnak?
– Az egy paródia, és egyben bűntény is. Semmilyen mélységű valódi kutatás nincs ebben a témában. Megint csak azzal a feltételezéssel állunk szemben, hogy az oltások biztonságosak, és ezért akárhányat adhatunk belőlük egyszerre, nem lesz belőle baj. Az igazság azonban az, hogy az oltások nem biztonságosak. Ezért a potenciális veszély nagyobb, ha egy rövid idő alatt sokféle oltást adunk.
– Aztán itt van az őszi influenzaszezon.
– Igen. Mintha csak ősszel szállnának Ázsiából az USA-ba ezek a kórokozók. A köznép ezt beveszi. Ha áprilisban történik a megbetegedés, megfázásnak nevezik, ha ősszel, akkor influenzának.
– Sajnálja, hogy annyi évet dolgozott az oltóanyagiparban?
– Igen. De ez után az interjú után egy kicsit kevésbé fogom sajnálni. És dolgozom más módon is. Információkat adok át bizonyos embereknek, amikor úgy gondolom, hogy jól fogják azokat felhasználni.
– Mi az az egyetlenegy dolog, amit meg akar értetni az emberekkel?
– Az oltások biztonságos és hatékony mivoltának bizonyítása azoknak a felelőssége, akik ezeket a vakcinákat gyártják és engedélyezik. Ennek a terhe csak az ő vállukon nyugszik. Nem Önön, nem rajtam. A bizonyítékokhoz pedig jól megtervezett és hosszú ideig tartó kutatások szükségesek. Kiterjedt követéses vizsgálatok. Interjúvolja meg az anyákat és figyelje meg, hogy mit mondanak mi történik a csecsemőjükkel miután beoltják őket. Tudnia kell ezekről. Azokról a dolgokról, amiről nem beszél senki.
– Amiről nem beszél senki.
– Igen.
– A félreértések elkerülése végett, szeretném tisztázni még egyszer az oltások okozta megbetegedések problémakörét. Milyen betegségeket okozhatnak és hogyan.
– Alapvetően két potenciálisan káros kimenetelről beszélhetünk. Az egyik az, amikor a páciens a vakcinától kapja meg a betegséget. Azt a betegséget, aminek a megelőzésére kapta az oltást. Hiszen a betegségnek valamilyen verziója benne van az oltásban. A másik eset az, amikor nem kapja el ezt a betegséget páciens, de később, vagy esetleg azonnal, olyan megbetegedés alakul ki, ami a vakcinától ered. Ez lehet autizmus, vagy más betegség pl. agyhártyagyulladás. A beteg szellemileg leépülhet.
– Van valami mód arra, hogy összehasonlítjuk a relatív gyakoriságát ezeknek a különféle kimeneteleknek?
– Nincs. Mivel nagyon kevés az utánkövetéses vizsgálat. Csak találgatni tudunk. Ha azt kérdezi, hogy 100 000 kanyaró ellen beoltott gyermekből hány lesz kanyarós és hánynak lesz más baja a vakcinától, erre nincs megbízható válasz. És pontosan erről beszélek. Hogy az oltások olyanok, mint a babonák. És a babonák nem adnak használható tényeket a kezünkbe. Csak történeteket kapunk belőlük, amiknek a legnagyobb részét arra találták ki, hogy erősítsék a babonát. De sok oltáskampányból össze tudunk rakni egy olyan történetet, ami feltár néhány igen zavaró tényt. Az embereket kárositják az oltások. A károsodás valódi, mélyrehatoló lehet, és halált is okozhat. A károsodás NEM csak néhány esetre korlátozódik, ahogy eddig ezt velünk elhitették. Az USA-ban vannak anyák, akik bizonyítékokkal támasztják alá az autizmus és a vakcinák közötti összefüggéseket. Nyomulnak előre, és gyűléseken hallatják a hangjukat. Alapvetően próbálják betölteni azt a űrt, amit a kutatók és az orvosok teremtettek, akik hátat fordítanak az egész ügynek.
– Hadd tegyek fel egy kérdést. Vegyünk mondjuk egy bostoni gyermeket. Ha ezt a gyermeket úgy nevelnénk fel, hogy megfelelő tápanyagokat tartalmazó élelmiszereket kapna és minden nap mozogna, szeretnék a szülei, és nem kapná meg a kanyaró elleni oltást, milyen lenne az egészségi állapota egy olyan átlagos bostoni gyerekéhez képest, aki nem megfelelő ételeken él, napi öt órát néz tévét és megkapja a kanyaró elleni oltást?
– Természetesen sok tényező belejátszik a dologba, de fogadnék rá, hogy az első gyereknek lenne jobb az egészségi állapota. Ha ő megkapná a kanyarót, ha megkapná 9 éves korában, akkor nagy valószínűséggel sokkal enyhébb lenne, mint a második gyerek esetében, ha ő is megkapná. Mindenképpen az első gyerekre tenném a fogadásomat.
– Mennyi ideig dolgozott oltóanyagokkal?
– Sokáig, több mint tiz évig.
– Ha most visszatekint, tud mondani egy olyan érvet, ami az oltások mellett szól?
– Nem, nem tudok. Ha most lenne egy gyerekem, az oltás lenne a legutolsó dolog, amit engedélyeznék a számára. Ha kellene, az államból is elköltöznék. Megváltoztatnám a családnevemet. Eltűnnék. A családommal együtt. Nem azt mondom, hogy idáig fajulnak majd a dolgok. Ha tudjuk, hogyan cselekedjünk, akkor vannak módszerek arra, hogy elegánsan kijátsszuk a rendszert. Minden államban, vallási és/vagy filozófiai megfontolások alapján kaphatunk bizonyos dolgok alól felmentéseket. Azonban ha erőszakkal kényszerítenének, elmennék innen.
– És mégis mindenhol vannak gyerekek, akik kapnak oltásokat és mégis egészségesnek tűnnek.
– A kulcsszó a „tűnnek.” És mi van azokkal a gyerekekkel, akik nem tudnak a tanulásra koncentrálni? Mi van azokkal, akik időről-időre dührohamot kapnak? Akiknek nincs birtokukban a teljes mentális kapacitásuk? Tudom, hogy ezeknek a problémáknak sok oka lehet, de az oltások jelentik az egyik okot. Én nem kockáztatnék. Semmi okot nem látok arra, hogy kockáztatni kéne. És, őszintén szólva, semmi okot nem látok arra, hogy megengedjük a kormánynak, hogy beleszólása legyen a témába. A kormány egészségügye, tapasztalataim alapján, gyakran egy ellentmondásos kifejezés. Vagy az egyiket kapjuk, vagy a másikat, de nem mindkettőt.
– Tehát a szabad döntés témájánál vagyunk.
– Igen. Engedjük meg, hogy megkaphassák az oltást azok, akik akarják. És engedjük meg, hogy visszautasíthassák azok, akik nem akarják. De, ahogy már említettem korábban is, nincs lehetőség szabad döntésre, ha a játéktér hazugságokkal van teleszórva. És amikor csecsemőkről és kisgyerekekről van szó, akkor a szülőknek kell minden döntést meghozni. Ezeknek a szülőknek nagy adag igazságra van szükségük. Mi van azzal a gyerekkel, akit említettem, aki egy DPT oltásba halt bele? Milyen információk birtokában cselekedtek a szüleik? Azt kell, hogy mondjam, keményen eltorzított információk birtokában. Nem valós információ alapján.
– Az orvosi PR emberei, a sajtóban együtt, halálra rémisztik a szülőket azzal, hogy mi történik ha a gyerekük nem kapja meg az oltásokat.
– Bűnténynek tüntetik fel azt, ha valaki visszautasítja az oltást. Azt mondják, ez egyenlő azzal, hogy rossz szülő vagy. Megfelelő információ birtokában harcolhatunk ez ellen. A hatóságoknak ellenszegülni mindig kihívást jelent. És csak mi dönthetjük el, hogy megtesszük-e. Minden egyes embernek a saját felelőssége, hogy ebben döntést hozzon. Az egészségügyi kartellnek tetszik a fogadás. Ők arra fogadnak, hogy a félelem fog nyerni.
A cikk a Labvirus.com-on megjelent cikk fordítása.
Ti írtátok: