Bár néha úgy érezzük, hogy az emberiség inkább visszafelé halad fejlődés helyett, ezt inkább pillanatnyi pesszimizmusunk mondatja velünk. Valójában és szerencsére a fejlődés kétségbevonhatatlan. Richard R. Hawkins, egy megvilágosodott kutató-orvos szerint az emberiség jelenleg a 207-es tudati szinten áll. Ha mindössze 50 évvel visszatekernénk az idő kerekét, akkor az emberiséget ezen a skálán a 190-es érték körül kalibrálhatnánk, és alig 24 éve, 1986-ban léptük át a kritikus 200-as határt, ami egy rendkívül fontos esemény volt, ugyanis a 200-as szint a Becsületesség szintje – ez alatt szinte bármilyen emberi tevékenység szenvedést okoz (ha kétségeid vannak, csak üss fel egy történelemkönyvet...). Azért mielőtt ugrálni kezdenél az örömtől, le kell hogy hűtselek: az emberiség 78%-a továbbra is a kritikus 200-as szint alatt vegetál, mindössze a maradék 22%, valamint a 600-as szint felett álló megvilágosodottak pozitív hatása ellensúlyozza a többség „tudattalanságát”. (Bővebben erről a skáláról Hawkins könyveiben, az „ERŐ kontra erő”-ben és a „Valódi én hatalma”-ban olvashatsz.)
De nem kell megvilágosodottnak lennünk ahhoz, hogy észleljük a fejlődést. Időutazást mi is tehetünk, persze nem olyat, mint a fantasztikus filmekben, hanem virtuálisat – ehhez mindössze ki kell nyitnunk néhány régi újságot. Egészen megdöbbentő szembesülni azzal, hogy mi volt a normális a XX. század első felében, hogy mi volt természetes az emberek számára. Hadd osszam meg kedvenc hirdetéseimet veletek ebből az időszakból:
„Camel-ből több fogy az orvosok körében, mint bármely más márkából”
„Kokain cseppek fogfájás ellen. Azonnali hatás!.”
„A Chlorinol használatával végre fehér niggerek leszünk!!!”
„Mutasd meg neki, hogy ez a férfiak világa!”
„Hogy jobb lapokkal induljon a gyermeked az életben, indítsd nála a kólát korábban!”
Csodálatosak, nem igaz? Ha tetszett, itt még találhatsz többet belőlük. Egy biztos: csak úgy tombolt a sötétség öregapáinknál. (190-es tudati szint??? Persze, csak mínuszba... :D) De a lényeg valójában nem ez.
A lényeg, hogy végiggondold: ha mi így röhögünk dédapáinkon, akkor a dédunokáink is így fognak röhögni rajtunk. (Már ha megélik, persze.) Ez logikus, nem igaz? Ez a fejlődés lényege. Csak egy dolog nem mindegy: hogy milyen gyors (vagy lassú) a fejlődés üteme.
Amikor az őseink kólával itatták gyerekeiket (kvázi minket); amikor kokaint csepegtettek a fogunkra; amikor megverték és megalázták anyánkat és még sorolhatnánk, mennyi rosszat tettek egymással... nos, akkor mindez természetes és elfogadott volt. De egyszer csak megjelentek emberek, akik elkezdték mondani, hogy ez meg ez így nem jó. Persze lehülyézték őket, de ők állhatatosan csak mondták és mondták és lassan bebizonyították igazukat a konzervatívoknak. A társadalom megváltozott és a világ egy kicsivel jobb hely lett.
De mindez nem ment áldozatok nélkül. Sokan álltak ellen a változásnak – és ez nincsen másképp ma sem. Te melyik táborhoz tartozol: a vaskalaposokhoz vagy a gondolkodókhoz? Mert ettől függ, hogy megnézed-e az alábbi videót.
A most következő előadót Szűcs Karcsinak hívják, ő az EzVanKiadó alapítója és gazdája. Gondolatai radikálisak és ijesztőek számodra talán; de sajnos nagyon igazak is egyben. Ő egy olyan gondolkodó, akit most még sokan elutasítanak talán, de egyre többen vannak, akik melléállnak és támogatják. Te döntesz, hogy melyik táborhoz csatlakozol. De a lényeg még mindig nem ez.
A világ megváltozott és a mostani szinten nem a melléállás, a támogatás vagy az ellenállás a lényeg. A mai szinten a feladat könnyebb és nehezebb is egyben. Nem kell lázadnod, harcolnod többet – kell viszont magadba tekintened és megváltoznod.
A világot sosem a tömeg, a massza tette jobbá – az emberiség kerekét mindig egyedi teljesítmények lendítették előre. Buddha, Krisztus, Gandhi, Teréz Anya, Martin Luther King, John Lenon és még hosszan lehetne sorolni. Te is aktív részese lehetsz a folyamatnak – hiszen világunkon bőven lehet mit javítani...
Következzék hát most Szűcs Karcsi „Miért adok ki könyveket?” című előadása. Ajánlom sok szeretettel mindenkinek.
Szűcs Idessza
Ti írtátok: